Öltönyös Rabszolga

Nincs ott. Állok beöltözve, kezemben a sisak, a lépcsőházban imádkoztam picit, hogy beinduljon ilyen hidegben is. Az ajtón kilépve pedig hűlt helye. Nincs, kész, elment vadászni. A láncot levágták a másik láncot nem tudom hova tették. A takarója nem kellett nekik, ott volt ledobva. Semmi dráma, semmi erőszak, egyszerűen egy üres érzés. Ellopták. 2 napja vettem, már kigondoltam merre viszem, milyen olajat teszek bele, hogyan csinosítom ki, hogy ebben a szezonban hű társam legyen. Vajon vastagabb lánc megvédte volna?

Amúgy ki a fene akar ellopni egy 11 éves sárga roncsot? Miért nem lopták el a tavalyit, ami sokkal szebb volt, sokkal csillogóbb? Igaz, nem Ducati, "csak" Suzuki volt. Legalább 200 éjszakát töltött ugyanott és még csak meg sem karcolták.

Direkt azért ezt vettem, merthogy ez úgyis alig ér már valamit, így minimalizálva a lopáskárt. Ha én motort lopnék, akkor olyat vinnék, ami ötször ennyit ér. Kezdem azt hinni, hogy a szép új csillogó cuccokat nem lopják, a rohadó szakadt cuccokat meg de.

Beadták a nyugtatót, majd egy sötét szobában hagytak. Nem tudom mennyi idő telt el, belökdöstek egy műtőnek vagy valami orvosi labornak tűnő helyiségbe, és lefektettek az asztalra. A fejemet nem tudtam mozdítani, végtagjaim nem engedelmeskedtek a parancsnak.

Mindenféle cseppeket kaptam a szemembe, felülről erős fények, általános fehér reflektor, piros és zöld fénypontok, és még erősebb fehér fények a fejem körül, csápokon.

Miután letakarták az egyik szememet, a másikat kipeckelték, hogy pislogni se tudjak, mégtöbb folyadékot kaptam bele. Ekkor  egy fogorvosi fúróhoz hasonló hangú eszköz közelített, onnantól mindent csak homályosan láttam. Újabb cseppek, finom műszerek kattogása, villogó fények. Erős nyomás a szememen, de visszajöttek a fények.

A kis szürkék felszólítottak, hogy csak a piros fénypontba nézzek - mintha tudtam volna bárhova máshova nézni - az elkezdett villogni, és égett szövet szagát éreztem a levegőben.

Ugyanez a másik szemen, majd visszavittek a sötét szobába, ahol rajtam kívül még pár áldozat pislogott, félkómában. Vajon velük mit csináltak? 
Miután az órámra tekintettem, megállapítottam, hogy kiesett két óra. Azóta látok szemüveg nélkül is, de mire volt ez jó az idegeneknek? Hova tűnt a két óra? Miért nem láttam a csészealjat? Miért nem emlékszem az alacsony alakok arcára? Miért nem tudtam mozgatni semmimet? Meglátogatnak máskor is?

Ejjha. Ötóratíz, és mindkét főnök elhúzott haza. Szerintem összejárnak. Kamuból kitalálták, hogy tegnap este 10-ig "dolgoztak", na persze, aztán most meg korán lelépnek. Csütörtök van, szóval holnap tuti beteget jelentenek, -mint én- aztán huss, irány Párizs egy romantikus hétvégére. Csak aztán Párizsból is lássanak valamit.

Ó de jó is lenne. Akkor biztosan kevésbé izgatná fel őket, hogy én is beteget jelentek holnap, sőt, hétfőn is. Ugyan semmi párizsi hétvége, csak egy szemműtét, de az is több a semminél. Piros bedagadt zombiszemekkel legalább hitelesen adom kedden, hogy még mindig beteg vagyok picit, és ne jöjjenek közelebb, sőt, e-mailt se küldjenek, de ha mégis, a válaszomat semmiképp se olvassák el, biztos ami biztos. Nehogymár a tűzfalon átmásszon pár vírus.

Na gudbáj, irány a reptér! Remélem nincs vészleállás a metróban.

Sales, tipikus sales-es.

Tegnap idedob az asztalomra valamit, hogy ennek MA ki kell mennie.

-Nem tudja megmondani, honnan szedte az árakat.

-Nem tudja elmondani, mi is lesz a szolgáltatás pontosan.

-Nem tudja mutatni egy rohadt diagrammot a technikusoktól, hogy hogy fog kinézni a szolgáltatás.

-Tök hibásan töltötte ki a megrendelési nyomtatványt.

-Egyetlen eldöntendő kérdésemre sem tudott két percnél rövidebben válaszolni.

IGEN VAGY NEM?

Na összeszedem magamat, és megcsinálom. Mer' a vevő az szent. Én meg próbaidőn nem hőbörgök sokat.

Drága CIB bank!

Mégis hogy gondoljátok, hogy önnállósítjátok magatokat és a forint számlámról szépen leemelitek az ÖSSZES pénzt, azért, mert két napja be kellett volna fizetnem a FRANK számlára a törlesztőt?

4 éve úgy egyeztünk meg, hogy én mindig szerzek frankot a föld alól/nyomdából/kétes üzleteimből és azt szépen befizetem a frank számlára, amit oly kedvesen fenntartotok nekem. (köszönöm, alázatos hajlongás)

Igen, olykor megcsúsztam pár napot, nem tudom teccik-e nézni a híreket, de néha 2-3 nap alatt 10-15 forintokat ugrik-csökken a frank, és ha lehet akkor inkább az olcsóbból vásárolok.

Igen, tudatában voltam annak, hogy nem vagytok jótékonysági szervezet, a kimaradt pár napra rámdobjátok a hirdetményben megjelölt büntetőkamatot, de rövid matek után úgy gondoltam, még mindig jobb 7 napra némi aprót fizetni mint párezer forintokat bukni az árfolyamon.

Most is, bizony már 2 napja nem csengettem be a pénzt, mert éppen 225-ön állt a frank, ami nem volt vicces. Ma, 213-on áll a frank, szóltam szépen Szergejnek szerezzen, így megvan a della, már csak be kell fizetni nektek. Erre mit látok? hogy a forintszámlámon levő összes egységet, mondom ÖSSZES egységet valami hasraütésszerű árfolyamon szépen átváltottátok.

Kérdem én, ezt a szerződésünk melyik pontja alapján tettétek?

Kérdem én, mit tegyek most a 17 kilónyi svejci apróval, amit Szergej szerzett szélsebesen a genfi koldusmaffiától?

Kérdem én, mégis mi a francból fogom befizetni a víz-villany-gáz szentháromságot ha lenyúltátok az összes forintomat ami a számlán volt?

Kérdem én, melyik az a zöldséges, benzinkutas, és újságos, amelyik elfogadja a frankomat, és ki bírja számolni, mennyit is kéne visszaadnia forintban? (szerencsére a taxisok, a kuplerájok és a rendőrök elfogadják a frankot is)

Igen, ezt a csatát megnyertétek, megoldom valahogy. Nem, soha a büdös életben többet nem kötök veletek szerződést.

Tengermély Tisztelettel:

Öltönyös (felis.. enny... fel is gyújthatnám az egészet. nympfh)

Miért utálod hirtelen azt a kollegát, aki csak úgy elhintette, hogy sajnos jövő héten nem lesz bent az irodában, mert Hawaii-ra megy egy konferenciára?

Pedig szar lesz neki. Saját bevallása szerint 25 órás repülőút oda, meg 25 vissza. Két hétvégét bukik a családjától. Reggeltől-estig egy szürke neonfényes teremben fog ülni és hallgatja, ahogy a többi béna öltönyös előadó szarabbnál szarabb preziket tol le a torkán, és még érdeklődő fejet is kell vágnia. Mert a szünetekben is bájcsevegni kell a többi unalmas fazonnal, kik roppant nagy lelkesedéssel kérik majd el a névjegykártyáját.

És mégis, mindenki gyűlöli.

Ó bárcsak ilyen modellek lettek volna, amikor biológiát tanultam 14-16 évesen! Zseniális, Google Earth mintára az emberi testet is megcsinálta a Google, ki-be kapcsolható külön-külön az izomzat, idegrendszer, csontváz, belső szervek. Nagyíthatsz, forgathatsz, és egyenlőre csak angolul, de a dolgok nevei is ott vannak! Tetszik, na! Persze a bodies kiállítást nem übereli, de ez ingyen van és akarosszékből is lehet okosodni.

http://bodybrowser.googlelabs.com És persze legújabb csodaböngésző kell hozzá, pl a google chrome 9. És persze egy nagyon erős gép. Az itthoni Centrino Duo-s gép kevés volt hozzá, néha belassult, fagyott.

Oltonyos,

We have has some interesting feedback on the pricing which is positive – which always makes me nervous..  are we confident of our pricing?

Ha túl magas az ár, a vevő a családja életére esküszik, hogy nincs ennyi pénzük, az a baj!
Ha túl alacsony az ár, a vevő boldog, az a baj.

Ha szemezek vele, akkor az a baj! 
Ha nem szemezek vele, az a baj! 
Ha csak 5 percig csinálom, az a baj! 
Ha egész éjszaka szemezek vele, az a baj!
De ha én odamegyek hozzá, az a baj! 
Ha nem megyek oda hozzá, az a baj!
Ha elkérem a számát, az a baj!
Ha nem kérem el a számát, az a baj!

Már a megállóban éreztem, hogy ez a gyerek különleges. Türelemmel és szakértelemmel várta a metrót, tudta, hogy a piros vonalon nem szabad átlépni, de azért picit behajolt, hogy mikor jön már. Ajtót egyedül nyitott, bár a gombot alig érte fel. És jessz, amint bejutott, középen ott volt a rúd. Az elején 110%-os erővel vetette rá magát és pörgött, mire elővettem a telefont, addigra picit elfáradt, de a lényeg jól látszik:) Szeirntem jól fog aludni:)

Imádom ezeket az üveg, irodának csúfolt patkányketreceket. Nyáron süti a nap, irdatlan energia lehűteni, és ilyenkor persze túllőnek a célon, nagyjából 18 fokra hűtik az irodát. Odakinn meg 30 fok.

Télen irdatlan energia lenne felfűteni, nem is teszik. Most jövök a helyi boss irodájából, és hidegebbek a radiátorok (összesen kettő darab, akkorák, mint egy nagyobbacska rendszámtábla, és annak kéne a 15 négyzetméteres ólat befűteni. Ha-ha.), mint az üveg. Hiába szép a kilátás Londonra innen a 24. emeletről, ha nem tudod kiélvezni, mert halálra fagysz.

De van megoldás! Épp most lőttem egy eltávozott kollega asztala alól egy hősugárzót! Közvetlen légbefúvás az asztal alá, a lábam kezd felengedni. Kezemet melegíti a laptop billentyűzete, a kapucnit már levettem. Csak félek elmenni budira, mert mégsem vihetem magammal a hősugárzót:)

Öltönyös vehet magának új öltönyt. Igyekszik visszafogyni a régibe, de ha sikerül is, akkor sem árt egy új darab az új melóhoz. Új gyapotmezők várnak meghódításra, megint be kell bizonyítani, hogy te vagy a legjobb.

Mire lennél hajlandó egymillió forintért?

Kopaszra borotválnád a fejed? Futnál egy maratont? Legurulnál a hegyről egy bevásárlókocsiban? A világ ezen táján klinikai kísérletekre is keresnek embereket, és némelyik igencsak jól fizet. Igen, nyilván a vérhas elleni vakcina éles tesztjét meg kell fizetni, ám most egy sima nátha elleni gyógyszert akarnak tesztelni.

Tehát:

-Teljes orvosi kivizsgálás, vérvétel, stb.
-15 nap elzárás egy létesítményben, amit nem lehet elhagyni
-Eközben megfertőznek náthával, és a gyógyszert tesztelik rajtad.

Te bevállalnád? Egy milla. Elköltted már fejben? Síelés, egy csinos laptop, Gigajátékmackó a kicsinek, és még mindig megvan a fele. Az megy a kajmán szigeteki számládra:)

Ez is megvolt, még sose lettem leépítve. Hát most már de. Ugyan lélekben már egy hónapja felmondtam, köszönhetően annak, hogy a cégnél az egyetlen értelmes létforma az új operations director, viszont 2 hónapja a pénzügyi igazgatónak jelentek. Elvileg. Gyakorlatilag a kutyát nem érdekli mi van, de az összes sunyi sales-es azt szeretné, ha minden problémájukat megoldanám, minden munkájukat elvégezném helyettük. Ők meg csak felvennék a jutalékot.

Átalakítjuk a cég struktúráját, így a pozíciómat a "megszünés veszélye fenyegeti" - Fogalmaz a karót nyelt HR-es. Érted, még ma, amikor már másfél hete közölték a hírt és a pozíciómra való újrainterjú eredményét értékeljük ki, ami -meglepő módon- sikertelen lett, még akkor is csak a feleslegessé válás lehetőségének a veszélye fenyegeti a pozíciómat. Nem engem, ugyan mááár.

A dolog jó oldala, hogy ők mondtak fel, és nem én. Egyrészt az igazi Öltönyös nem mond fel addig, amig nincs másik állása, kellemes meleg van az irodában, plusz korlátlan internet és ingyentea áll rendelkezésre. Másrészt ez azért jó, mert így vastagon fizetnek, rám meg várnak az új vadászmezők!

Végül, amikor azt hiszed, hogy ilyen csak a filmekben van, nos akkor elmondom, szó szerint ez történt velem is, mint ami az alábbi videón. Bár Clooney-nak jobban örültem volna, sokkal stílusosabb, mint a HR-es kislány szövegfelolvasása, papírról.

Áh, a film forgalmazója tűzzel vassal írtja a 25 másodperces jeleneteket is a filmből, nehogy kiderüljön miről is szól és sohase adjak pénzt a filmjükért. Ahelyett, hogy örülnének, hogy az emberek bátran hivatkoznak a legjobb jelenetekre. Lényeg, hogy itt egy olyan jelent volt, ahol szegény munkavállalót a hatékonysági konzultáns behívja kis szobába, és mire kettőt pislanthatna, már alá is iratták vele a kilépő papírokat, bizonsági kártya leadva, számítógépes account letiltva, mindezt úgy, hogy teljesen törvényes legyen. És Clooney ezt zseniálisan csinálta.

Jerry az új igen szimpatikus finance director. Csíkos ingben, hátratett kézzel szeret járkálni ki az irodájából, portyára indulva a birodalmában. Ilyenor gondolkodó fejet vág, belekukkant mindenki monitorába, egyesekhez hozzá is szól. Oké, neki is jár szünet, de ez az inkvizíció szerű, halk settenkedés nem szimpatikus Öltönyösnek, különösen, amikor mindenféle szép színes weboldalak vannak a monitorán. Szigorúan munkakerülési jelleggel. Ezeket a pillanatokat mindig megtalálja, kiváló ösztönnel. Aztán hümmög egyet és visszasétál a kutyaólába, a saját kis kuckójába.

Öltönyös nem szereti ez az open office dolgot, már kiskorában is utálta, ha valaki nézte a gépét. Nem azért, mert államtitkok vannak rajta, hanem mert az olyan magánügy, mit is csinálok. Ha a munka kész, határidőre, pontosan, hiba nélkül, akkor had olvasgassak már amit szeretnék.

Külön probléma, amikor a kedves és jószándékú barátok meglepnek egy hétfő reggeli "kedélyállapot javító" leállíthatatlan weboldallal, amin a 14. másodpercben, amikor már elhitted, hogy ártatlan kis prezike, bevillan egy hatalmas csöcs, a főnök meg pont akkor ér mögéd. Kiszagolta azt a 10 másodpercet az aznapi harmincezer-hatszázból. Szerencsére az e-maileknél néha ott az "uraim, csak óvatosan" figyelmeztetés, mert nem vagyok egyedül a problémával:)