Jerry az új igen szimpatikus finance director. Csíkos ingben, hátratett kézzel szeret járkálni ki az irodájából, portyára indulva a birodalmában. Ilyenor gondolkodó fejet vág, belekukkant mindenki monitorába, egyesekhez hozzá is szól. Oké, neki is jár szünet, de ez az inkvizíció szerű, halk settenkedés nem szimpatikus Öltönyösnek, különösen, amikor mindenféle szép színes weboldalak vannak a monitorán. Szigorúan munkakerülési jelleggel. Ezeket a pillanatokat mindig megtalálja, kiváló ösztönnel. Aztán hümmög egyet és visszasétál a kutyaólába, a saját kis kuckójába.

Öltönyös nem szereti ez az open office dolgot, már kiskorában is utálta, ha valaki nézte a gépét. Nem azért, mert államtitkok vannak rajta, hanem mert az olyan magánügy, mit is csinálok. Ha a munka kész, határidőre, pontosan, hiba nélkül, akkor had olvasgassak már amit szeretnék.

Külön probléma, amikor a kedves és jószándékú barátok meglepnek egy hétfő reggeli "kedélyállapot javító" leállíthatatlan weboldallal, amin a 14. másodpercben, amikor már elhitted, hogy ártatlan kis prezike, bevillan egy hatalmas csöcs, a főnök meg pont akkor ér mögéd. Kiszagolta azt a 10 másodpercet az aznapi harmincezer-hatszázból. Szerencsére az e-maileknél néha ott az "uraim, csak óvatosan" figyelmeztetés, mert nem vagyok egyedül a problémával:)