Most utálni fogtok, fizetési kötelezettség alól kibúvó mocskos rohadéknak fogtok tartani, de nem érdekel. Ez a bejegyzés azoknak szól, akik érdeklődnek, hogy lehet egy blöffel egy ötszáz fontos tartozás felét elengedtetni.
Történt, hogy áprilisban a csodaszép paripát két nappal vásárlás után szépen ellopták. Biztosító fizetett, Öltönyös meg úgy gondolta, hogy akkor itt a vége, mivel nincs mit biztosítani, nem is fizeti a havi részleteket. Biztos, ami biztos, felhívta a biztosítót, és felmondta a biztosítást. Van róla papír, minden OK. Mindent szépen, szabályosan akart csinálni, tényleg.
Egy napsütéses októberi délutánon, csörög a telefon, és egy követelésbehajtó cég érdeklődött, hogy én vagyok-e aki vagyok, mert lenne itt 510 font tartozás, ami az egész éves biztosítási díj fennmaradó része. Öltönyös próbálta elmagyarázni, hogy a biztosítási időszak második napján sajnálatosan nyoma veszett a járgánynak, így aztán ugye, mi a fenére fizessen biztosítást olyasmire, ami nincs is. No, hát ezek az angol kalózok nem így gondolják, náluk bizony az egész éves díjjat be kell csengetni lopáskár esetén, és akkor vagyunk rendben. Mondjuk így én is biztosítanék, nem tűnik szar üzletnek, 640 font volt az éves biztosítás egy 1100 fontos motorra. És ez ugye a legolcsóbb ajánlat volt. Ugye ha csak minden második motort lopnak el, még akkor sem jár rosszul a biztosító.
A biztosító állítólag küldött felszólításokat, amik sosem jutottak el Öltönyöshöz.
Ez nagyon nincs így rendben, de attól hogy a törvény hülyeség, még törvény marad, elbújni nemnagyon lehet előle, így fizetni kell. Azért ahhoz Öltönyös ragaszkodott, hogy küldjenek róla valami papírt, ne csak telefonos fenyegetőzés legyen.
Három hét és három telefon után sikerült is ez a művelet, és a papíron az áll a lehetőségek közt, hogy
-kifizetem telefonon keresztül
-kifizetem a weboldalukon keresztül
-részletfizetésért esedezem
VAGY
-ajánlatot teszek, hogy érjék be kevesebbel.
Micsoda? Settlement offer? Hát akkor játszunk egy picit, ajánlok nekik valamit, legrosszabb esetben nem fogadják el. A tétet meg is tettem, nagyjából 50%, 260 font.
Másnap csörög a telefon, és elkezdődött "we normaly do not accept anything less then the full amount" (akkor miért ajánljátok fel, hogy alkudjak?) kezdetű mondóka, amikoris bevillant a blöff ötlete. Kedvesen elmagyaráztam Ügyintéző Mancikának, hogy én kb 10 napon belül Dél Amerika távoli pampáira távozom és a következő 10-20 évben nem szándékozom visszatérni Angliába, így vagy elfogadja az 50%-os ajánlatomat, vagy nem kapnak semmit. (Haha, mert ha tényleg mennék, miért ajánlanék akár egy söröskupakot is?)
Hallani lehetett, hogy keresi azt a scriptet, amit a váratlan fordulatokkor kell mondania, és biztosított arról, hogy ezt meg kell beszélni az ügyfelével, managerével, satöbbi, majd értesítenek a döntésről.
Másnap már rutinból hív Ügyintézo Mancika, aki arról szeretne tájékoztatni, hogy elfogadják az ajánlatot, november harmincig egyenlítsem ki a 260 fontos tartozást.
Úgy tűnik, happy end, nagyon megijedtek, hogy egy buznyákot sem kapnak, így az ötszáztízből máris csak kétszázhatvan lett, ami testvérek közt is 80 ezer forint. Vajon mennyi lett volna a minimum összeg, amit elfogadnak? Százötven? Száz? Egy? Erkölcstelen gonoszság-e lealkudni az összeget, ha lehetőséget adtak rá? Genyaság-e egy 1100 fontos motorra 640 fontos biztosítási díjjat megállapítani? (csinos 175 font önrésszel, valamint ez csak lopás és felelősségbiztosítás, nem CASCO)
NNa, lesz még poszt az angol biztosítási rendszer útvesztőiről, amint letisztul a történet vége egy balesetről, ahol nem Öltönyös a vétkes fél. Rögtön kis is fog derülni, mitől olyan elszálltak a biztosítási díjjak Angliában. Csak egy kis spoiler: 2730 javítási díjjat állapítottak meg, amit levernek a másik biztosítón. Az nem zavar senkit, hogy a motor alig 2400 volt, de neeem, ez még nem totálkár. Behatják még rajtuk a cseremotor bérleti díjját, amit biztos nem barátian állapítanak meg, az összes létező ügyintézési költségüket, valamint most indul a személyi sérülésre irányuló kérelem, ami szintén sokba fog kerülni.