Tárgyalás a régi vevővel
Öltönyös rég látott ilyen egy szarrágó bandát. Kiemelt ügyfélként így is piaci ár alatt fizetnek, erre jönnek, hogy tervezzük már át a hálózatukat, itt-ott kapacitás bővítés, jobb szolgáltatás, minden helyre egy vadiúj router telepítése, mostantól nagyobb flexibilitás. Megtettük, 10%-al kisebb lett a végösszeg, mint amit ma fizetnek. Összesen havi 67 ezer fontot.
Erre most jönnek és már két órája rágódunk helyszíneken, hogy ez így drága, meg úgy nem jó, és képesek havi 50-100 fonton vitatkozni, egymással is. Persze ahol csökken az ár, ott valami szolgáltatást is be kell áldozni, eddig keményen ezerhatszázat alkudtak le, cserébe egy kevésbé rugalmas, kevésbe bővíthető, kisebb sebességű hálózatot kapnak. Majdnem 2.4% kedvezményért.
Az előbb épp havi hetven fontról beszéltünk 10 percet, hogy most business class bérelt vonaluk legyen vagy egy sima lakossági ADSL. Ha utóbbi behal, kb 1-2 hét mire a helyi szolgáltató kiküld valakit megnézni. Business classal meg 8 órán belül garantált működés. Namost ha abban a gyárban nekik fontos hogy működjön a hálózat, csak megér ez havi hetven plusz fontot nem? Nem. Nekik nem.
Ha hozzászámoljuk, milyen kulcsmberek ülnek és faragnak kis pénzeket, tiszta őrültségnek tűnik.
Amelyik CIO meg SPORTCIPŐBEN és FARMERBEN képes eljönni egy ilyen tárgyalásra, abból mondjuk ki is nézem ezt a spúrkodást.
Ami tuti: Öltönyös sosem szeretne nekik dolgozni, képesek lehetnek kifizettetni a saját gyárból származó csokifogyasztást is a dolgozókkal.