Sales Director

2010.06.22. 18:23 Öltönyösrabszolga

Főnök vigyorogva sétált ki az irodájából 5 perccel Öltönyös e-mailje után, amit ő és a teljes igazgatóság is olvasott. Öltönyös picit stresszes még, a sales igazgatót sosem jó magadra haragítani, node ha rám akarja kenni a saját hülyeségét, csak nem hagyom már magam.
Két hete meetingeltem vele, ahol átbeszéltük az általam implementálni kívánt folyamatot, ami szegény sales-esekre ró picit több adminisztrációs terhet, cserébe a cég nyer, mert nem írunk minden szart alá, csak ami profitot is hoz.
Főnök is hivatalos volt, de nem ért rá, mondta meccseljem le Pítörrel, majd ránéz arra, mit alkottunk. Ránézett, okézott, ezután Pítörnek kellett volna a Sales csipet-csapatnak kiküldeni az egészet, megfejelve azzal, hogy aki nem tartja be a Öltönyös baromságait, bukta az adott szerződésre vonatkozó jutalékát, plusz alaposan seggbe lesz rúgva. Mégiscsak hitelesebb, ha ő, mint a Sales Director küldözget ilyen fenyegetéseket, mintha Öltönyös tenné, aki még csak nem is tagja a sales csapatnak.
Nomost azt hiszttem, joggal feltételeztem, hogy ki is hirdette, miután déluán háromkor átküldtem neki Főnökkel okéztatott verziót, a levélbe leírva, hogy akkor ezt itt most elküldheti a csapatának, lévén szóban is ezt beszéltük meg. Nojó, még átgondolja, eszik rá egy sonkás-majonézes szendvicset, visszatolja a gülü szemeit, és MÁSNAP kiküldi. Legkésőbb.
Ez volt június hetedikén.
Az első gyanús jel 15-én történt, amikor az egyiks sales-es kismókus idedobott az asztalomra valamit, hogy ezt ugyan már kiküldte a vevőnek, mint ajánlat, de azért hogy meglegyen, nézzem meg, iktassam. Nofene, nem akar jutalékot kapni?
Ezen a héten is beesett egy sales-es kollega, hogy ezt itt elfelejtette nekem megmutatni, de már egy hete kiküldte a kedves vevőnek. No, ez már komolyabb kezelést igényel, és a board reportomba szépen be is került, hogy van itt két ügy, ami nem egészen került be a gépezetbe, a két héttel ezelőtti kommunikáció ellenére.
Nno, ekkor vette kézbe Mr. Sales Director is az ügyet, dörgedelmes levelet rittyentett, hogy ÉN mikor küldtem ki ezt az egész cuccot a sales csapatnak?
Éééén? Hát azt beszéltük meg, hogy majd TE! Elvégre te vagy a főnökük, tőled várják az utasítást, nem tőlem, neked van ott tekintélyed, nem nekem. A létező legudvariasabb hangnemben próbáltam elmagyarázni neki, hogy nem ezt beszéltük meg, lásd csatolva a hetedikén neked írt levelemet, ami ellen azóta sem emeltél kifogást.
Azóta egy nap telt el, kuss van, és nem köszönt. A Főnököm meg csak röhög, azt hiszem ő sem kedveli Pítört.

Főnök vigyorogva sétált ki az irodájából 5 perccel Öltönyös e-mailje után, amit ő és a teljes igazgatóság is olvasott. Öltönyös picit stresszes még, a sales igazgatót sosem jó magadra haragítani, node ha rám akarja kenni a saját hülyeségét, csak nem hagyom már magam.

Két hete meetingeltem vele, ahol átbeszéltük az általam bevezetni kívánt folyamatot, ami szegény sales-esekre picit több adminisztrációs terhet ró, cserébe a cég nyer, mert nem írunk alá minden szart, csak ami profitot hoz. Mert ugye nem segélyszervezet vagyunk.

Főnök is hivatalos volt a megbeszélésre, de nem ért rá, mondta meccseljem le Pítörrel, majd ránéz arra, mit alkottunk. Ránézett, okézott, ezután Pítörnek kellett volna a Sales csipet-csapatnak kiküldeni az egészet, megfejelve azzal, hogy aki nem tartja be a Öltönyös baromságait, bukta az adott szerződésre vonatkozó jutalékát, plusz alaposan seggbe lesz rúgva. Mégiscsak hitelesebb, ha ő, mint a Sales Director küldözget ilyen fenyegetéseket, mintha Öltönyös tenné, aki még csak nem is tagja a sales csapatnak.

Namost azt hiszem, joggal feltételeztem, hogy ki is hirdette az újdonságot, miután délután háromkor átküldtem neki Főnökkel okéztatott verziót, a levélbe leírva, hogy akkor ezt itt most elküldheti a csapatának, lévén szóban is ezt beszéltük meg. Nojó, még átgondolja, eszik rá egy sonkás-majonézes szendvicset, visszatolja a gülü szemeit, és MÁSNAP kiküldi. Legkésőbb.
Ez volt június hetedikén.

Az első gyanús jel 15-én történt, amikor az egyiks sales-es kismókus idedobott az asztalomra valamit, hogy ezt ugyan már kiküldte a vevőnek, mint ajánlat, de azért hogy meglegyen, nézzem meg, iktassam. Nofene, nem akar jutalékot kapni?

Ezen a héten is beesett egy sales-es kollega, hogy ezt itt elfelejtette nekem megmutatni, de már egy hete kiküldte a kedves vevőnek. No, ez már komolyabb kezelést igényel, így a board reportomba szépen be is került, hogy van itt két ügy, ami nem egészen került be a gépezetbe, a két héttel ezelőtti kommunikáció ellenére.

Nno, ekkor vette kézbe Mr. Sales Director is az ügyet, dörgedelmes levelet rittyentett, kopizva a teljes igazgatóságot, hogy ÉN mikor küldtem ki ezt az egész cuccot a sales csapatnak?
Éééén? Hát azt beszéltük meg, hogy majd TE! Elvégre te vagy a főnökük, tőled várják az utasítást, nem tőlem, neked van ott tekintélyed, nem nekem. A létező legudvariasabb hangnemben próbáltam elmagyarázni neki, hogy nem ezt beszéltük meg, lásd csatolva a hetedikén neked írt levelemet, ami ellen azóta sem emeltél kifogást. (Ma 21-e)

Azóta egy nap telt el, kuss van, és nem köszönt. A Főnököm meg csak röhög, azt hiszem ő sem kedveli Pítört.

Tanulság: Mindig tarts meg minden e-mailt, kizárólag az bizonyítja, hogy NEKED van igazad.

Szólj hozzá!

Címkék: munka karrier london idiota

A bejegyzés trackback címe:

https://oltonyosrabszolga.blog.hu/api/trackback/id/tr713400084

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása