Villamossal, vagy gyalog? Kérdezte Sörös Ölötönyöst. Amelyik előbb jön, ígyhát gyalog indultak el a Blaha felé. Megbeszélték az este hallottakat, húzták a szájukat, ez nem jó, az nem jó, miért promo kóla van, ha egyszer a Sörösék is támogattak? Mivel lettek gazdagabbak lelkileg? Mi is volt a célja a rendezvénynek? "Bezzeg a mi időnkben" kezdetű mondatok hagyták el hőseink száját, amikor valami ragyogó fényes tűnt fel előttük.
-Beülünk?
-Ááá hülye vagy, a gyatyánk is rámegy!
-Dehoogy, és különben is! Mikor jársz legközelebb New Yorkban?
-Ez igaz. Lássuk mitől olyan különleges ez a hely!
Pupillájuk lassan szűkülve alkalmazkodott a fényhez, az ajtón belépve rögtön szembe találták magukat a szolgálatkész pincérrel.
-Egy asztalt szeretnénk, dohányzót.
A cincér szolgai módon odakísért, majd hozta az étel és itallapot, dolga végeztével visszament a többiekhez trágárul röhörészni. Végülis, a vendéglátó egységben tartózkodó olasz és angol nyuggerek úgysem értik, ha meg értenék, úgyse hallanák.
Sörös sokáig habozott, mit is rendeljen, 3 féle bort kért, de egyik sem volt raktáron, kénytelen-kelletlen kiegyezett hát egy tokaji furminttal.
Öltönyös inkább a szakácsművészetek rabja, kért is hát egy gulyást. Azt mindig meg kell kóstolni, helyben állítólag jól csinálják, illetve fontos referenciapontként szolgálhat a külföldön elcsípett gulyásokhoz képest.
Sörös elégedetten falatozta a felszolgált szendvicskéket a borhoz, néha belekortyolva a kért plusz csapvízbe, a súlyos borra hivatkozván. Elégedett volt. A bor mellé hanyagul rágyújtott és igazi "mit nekem New York kávéház" arisztokráciával pöfékelt. Öltönyössel megvitatták az univerzum, a Világmindenség meg minden és a negyvenkettő aktualitásait, volt mit.
Öltönyös picit később kapta meg az áhított levest, amit a mellé szervírozott friss meleg Zsömikkel villámgyorsan eltüntetett, finom volt. Igaz, nem volt teljesen elégedett (Na persze, hogy is lett volna. _ENNYI_ pénzért már lehetnek elvárásai) hiszen úgy véli, egy jó gulyáslevesben a répa nem lehet több a hús mennyiségénél, ami ebben az esetben sajnos így volt. A hús viszont lazán túlfőtt mócsingos állati származék volt. Elképesztő, hogy Afrika azon részén, ahol a gulyást a balcsin szocializálódott németek ismertették meg az őslakos szakácsokkal, jobbat lehet enni, mint Itthon. Jakérem, New York mégmesszebb van, tudomén. Azért az a minimum, hogy, a szakács monnyonle.
