Eddig nyitott emberként, nem gondoltam olyanokat, hogy az Ausztrálok mind börtöntöltelékék és börtönőrök leszármazottai, de a Tréner meggyőzött az ellenkezőjéről. Legalábbis arról, hogy Ő az. Profi smasszerként villogott előttünk, talán még az ükapja genetikai hagyatékaként. Bevetett midnen technikát, például előadáskor a megalázó kérdéseket: "Tudják maguk pupákok, hogy is számoljuk ki a szabadságfokot? Nem? Na majd én elmondom maguknak, kis senkik!" Szünetekben is magánszámokkal szórakoztatta a nagyérdeműt, miszerint: "Nem szabad megmondani neki a megoldást! Hadd szenvedjenek, hadd izzadjanak előbb egy kicsit! A Tudásért meg kell szenvedni!".
Trénerünk testes alkattal rendelkezik, kultúr bőrjakó/kéking jelmeze alól kibuggyant rövid, szőrösen izmos, erektől duzzadó alkarja, koala-tetoválásokkal. Nagyjából olyan igényességi szinttel, mint a "Csillag 82-96" feliratok nálunk. Testi fölényét kihasználva sokszor hajolt a fészbúk felé elkalandozó tanoncok fölé, rájuk dörrenve, amire mi rendszerint magunk alá csináltunk, jó rabszolgákhoz híven. 

Nem, nem minden ausztrál ilyen, nyilván. Sokkal többen voltak a rács túloldalán :)