Az alvilág becsülete

2008.06.06. 09:20 Öltönyösrabszolga

Öltönyös belépett Joe de Miro bűnbarlangjába, ami klisésen egy sztriptízbárban volt berendezve. Hajnal 4 felé járt már, a lányok öltözek, még pár részeg vendéget kellett taxiba tuszkolni. Egyre több fukszos BMW-s kétajtós szekrény gyűlt a dohányfüstbe burkolózó íróasztal köré. Öltönyös bement a jussáért, vitte a kimutatásokat, szigorúan jegyzetelve minden bevételt és kiadást.

Az alvilági könyvelés nagyban hasonlít a fehérgalléros változatra, csak valamivel kevesebb bizonylat áll rendelkezésre és nagyobb szerepet játszik a bizalom(félelem). Ugyanúgy leveszi a részét a bevételből a kisfőnök, a nagyfőnök és Joe is. Öltönyös azért jött, mert számításai szerint neki ebbő egy pici mégiscsak visszajár, és erről kell most meggyőznie Joe-t és bandáját.

Joe türelmesen végighallgatta, ráncolta homlkát, és kezdett ráérezni, hogy több szereplő hirtelen elhalálozása miatt igen kevés adat áll rendelkezésre a pontos számításokhoz. Valahol sejtette, hogy Öltönyösnek igaza van, de nem volt kedve vitatkozni. Legalább három nap, fenyegetések, zsarolások és kínzások kellettek volna, hogy közelítő adatokhoz jussanak az urak a szobában, így Joe nagyvonalúságáról tett tanúbizonyságot. Szépen, akkurátusan összeszedte a kimutatásokat és megkérte a Baltást,  hogy semmisítse meg őket. Miközben a szomszéd szobából Baltás pengéjének fémes koppanásai hangzottak, Joe a kigyúrtakhoz fordult:

Joe: Mondjátok, most mit tegyek?
Kigyúrtak: Mit tegyek?
Joe: De ne úúúgy!
Kigyúrtak: De ne úúúgy!

Ááááh mi hasznom belőletek... Nézd Öltönyös... Nincs kedvem kiszámolni. Én hiszek neked, egyezzünk meg egyszerűen, itt van ötvenezer dollár és felejtsük el egymást. Öltönyös maga is meglepődött Joe nagyvonalúságán, de mivel legjobb esetben is negyvenezerre számított, nomeg nemhiányzott neki egy elhúzódó vita végét lezáró betoncipő, bólintott: Legyen úgy.

Elképesztő mennyire kultúrltan és nagyvonalúan lehet üzletelni, ha az ember bejön az irodába és nem egy utcai lótifutival veszekszik, hogy hol is tűnt el az a pár grammocska.

Öltönyös kaján vigyorral beült a kabriójába és belevezetet a napfelkeltébe.

.oO VÉGE Oo.

Szólj hozzá!

Címkék: kitalalt

A bejegyzés trackback címe:

https://oltonyosrabszolga.blog.hu/api/trackback/id/tr693400031

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása