Nem, továbbra sem fogok nagyon hírekről véleményt írni, node most mégis.
Az alábbi cikk szerint mostantól a diplomásoknak Magyarországon kell dolgozniuk a képzési idő kétszereséig, a végzés utáni 20 évben bármikor.
A cél elvileg az, hogy itthon tartsuk a képzett munkaerőt, ami szép, és nemes gondolat. Azt mondják, aki a 20 év után nem tud felmutatni megfelelő mennyiségű munkaviszonyt Magyarországon, annak vissza kell fizetnia a képzés díját, amely félévenként AKÁR TÖBB százezer forint is lehet!
Jujajj, most megijedtem.
Egyrészt, ha csak 20 év múlva kell visszafizetnem a képzés költségét, akkor az 20 éves ingyen hitel. (persze mégjobb, ha egyáltalán nincs kötelezettség, de szolidarítson már egy picit a fiatalság is, meg válság van, stb.)
De tegyük fel, rászámolják a jegybanki alapkamatokat, szóval nincs ingyen (de még mindig NAGYON olcsó hitel)
Szóval általában a Diplomás Pisti, ha a szakmájában helyezkedik el külföldön, akkor azért nem keres rosszul. Feltételezve, hogy Nyugat felé indult, és az emebrek 90%-a így tesz, csak a maradék 10% megy kalandvágyból, szerelemből és egyéb irracionális okból Laoszba kormányhivatalnoknak.
Szóval félévenként a többszázezer. Legyen középáras a képzés, 500 ezer forint per félév. Nyilván a kamu közgazdász szakokon ez inkább csak 200 ezer, Orvoséknál meg sokkal több, de várhatóan az Orvos ki fogja termelni magának, mondjuk Norvégiában.
Tegyük fel, 10 félévet töltött felsőoktatásban emberünk, azaz átlagosan 5.000.000 forint "tartozása" van. Namost ez az ötmillió szinte aprópénz, de maximum egy éves megtakarítás, kb a harmadik munkában töltött évben. (feltételezve, hogy valami rendes helyre vették fel emberünket és nem feketemosogatónak, de akkor már rég rossz, mindegy, hogy a világ melyik részén van.)
A konklúzió számomra az, hogy hogy ez a súlyos retorzió egyáltalán nem tart itthon senkit, aki csak egy kicsit is komolyan gondolja a karriert. Mondjuk 20 év múlva nem mintha tétel lenne az az 5 misi, sőt, kinézem a közigazgatásból, hogy simán elhagyják az adataimat, de ha bejött az élet, akkor sosem fognak megtalálni Zürichi lakásomban. Vagy Andorrában. Vagy a Bahamákon.
Ismét, az unalomig ismételt kliséhez érünk vissza, miszerint ne büntetéssel, hanem rendes fizuval csábítsák maradásra az ifjakat. Nem kellenek svájci fizetések, elég egy sima osztrák 2000 Euro nettó. Az már akkora jólét, hogy nagyon kevesen vállalnák a macerát a másik országgal, beilleszkedési nehézségekkel, és a többivel.
Teccikérteni?
