Háromnegyed hétkor Öltönyös az utcán szobrozik, de csak nem akar megérkezni az autó, nosza fel is hívja a diszpécsert, hogy jön-e egyáltalán, vagy ha nem, akkor küldjön egyet, de nagyon gyorsan. Elsore fel sem vették. Másodszorra kinyomták. Öltönyös nagyon elszánt, adott egy harmadik esélyt. Unott női hang kioktatólag kérdezi, kaptam-e visszaigazoló e-mailt? Nem kaptam, naív ügyfél azt hitte, a "köszönjük megrendelését" elég volt.
"Hát akkor hogy adjak magának autót most? Nincs visszaigazoló e-mail, nincs megrendelve. El kellene olvasni az apróbetűt, nem olyan nehéz."
A mondatot már egészen felbőszülve fejezte be, hiába no, ezek a rohadt ügyfelek nem hagyják reggel szunyókálni. Öltönyös megszeppenve próbálta pedzegetni, hogy dehát azt írta ki, hogy.. naa. Nincs autó és punktum, telefont lecsapta a hölgy, nyilván van neki is fontosabb dolga, elnézést is kérnék, ha lehet, itt sem vagyok, és bocsássanak meg. Túlzóak az elvárásaim.
Rendes taxitársaság felhív, 6 perc múlva mosolyogva ott az ótó. Öltönyös meg egyszerűen nem érti, hogy egy kis cég, hogyan engedhet meg magának ilyesmit, node a diszpécser biztosan magányos terrorista, a konkurencia fizetett szabotőre. Ha a KEDVES VEVŐ nem fontos a barát taxinak, jó lesz nekem más is...
