Álljon itt egy történet ami egyáltalán nem szapulja a BKVsokat. Sőt, dícsér egy villamosvezetőt. Öltönyös hazafelé tartott a négyeshatos sárga csodával, amikoris az egyik megállóba beérkezvén sofőrünk kipattan, legalább akkora lendülettel, mintha a sarki bisztróba menne be a mai kisfröccsért.  Határozott léptekkel haladt a villamos mellett, elszánt tekintettel, ha amerikai filmben lenne, a kamera kicsit alulról venné az enyhén köpcös, tiszteletet parancsoló, a Cégnél már 30 évet lehúzott POZITÍV hőst. A hátsó ajtók egyikéig tartott útja, ahol magabiztosan szólította le a villamosról a gyerekkel a karján kolduló épp felszállt öregasszonyt. Ez az ő szakasza, a Blahától a Borárosig, Öltönyös sokszor látta már, gyerekkel, gyerek nélkül, görnyedve, egyenesen.

Szinte látni lehetett az utazóközönség szemében a megkönnyebbülést, amikor látták, miként ér véget a dráma, hogy nem kell magukban megvívni a harcot hogy "adjak mert éhezik, vagy ne adjak mert elissza/ a mercis kopasznak leadózza". Egyértelműen pozitív viszont, hogy nem kell végigszagolni a hölgyet.

Igen. Öltönyös azon a párton van, hogy ha ő nem utazhat  jegy nélkül, akkor az ilyenek sem. Az éjszakain már harmadik körét róvó ölbeborulós csöves, koszos nejlonnal a lába közt. Az ülésen szag és vizeletnyomokat hagyó hangoskodó részeg. A kéregetős akárki. Nem. De ha netalán rosszindulatúnak tűnnék, és valami csoda folytán VAN jegyük, akkor is kizárhatóak az utazásból a kiragasztott plakátok szerint, mert 1.zavarják utastársaikat, 2.szennyezik a járművet.

Több ilyen sofőr kéne, aki eleve fel sem engedi a buszára. Mert az az ő birodalma.