Valószínűleg a szocializáció az oka, öt évesen az ember még nem nagyon fogja fel, hogy a c64 mellett heverő kazira felmásolt 14 játék valójában szellemi termék, amiért fizetni kell(ene). Nagyot ugorva, a warcraft 2 is 20 lemezen utazott hazáig, míg a 18. lemez 95%-nál hibát jelzett és még egy borzasztó napot kellett várni, mire ismét elhoztam. A gyerekkor pedig meghatározó, a játékért soha egyetlen ismerősöm sem fizetett, én is lemásoltam a másolat másolatát.

 

Íme, egy lemásolhatatlan játék, egy sima tower defence flash-ben. Ameddig csak lehetett, eljátszottam vele, elég sokáig ingyenes. Már 239-es szintű varázsló voltam(muhaha), ami minimum 200 játékóra befektetése után lett meg, és úgy éreztem, ha tovább akarok menni, nem lehet kikerülni, regisztráció, paypales fizetés... majdnem 5 dollár a további játék ára. Tudtam, mert korábban párszor már felmerült a gondolat, de mindig a "lóf*szt fogok fizetni játékért" felkiáltással megnyomtam a mégsem gombot. Egészen eddig.

 

Amúgy irodai munkakerülésre nem ajánlott, mert belemerülsz, és amellett, hogy nem pörög a GDP, még a főnök is könnyen rajta kaphat. Tower defence fetisisztáknak kötelező darab.

 

Update, Március Nyolc. MINDEN acsit megszereztem. Eltűnt a kihívás, ismét lesz időm bármi más hasznosa!:)